Ugrás a tartalomhoz
sze. 08. 2014

GymFood Week: Remek kaja egy béna hétfőhöz

Múlt héten az Index konyhájában matattam, amikor a falon egy matricán akadt meg a szemem, ami egy gyúrós ételfutár céget hirdetett. Egyből eszembe jutott, hogy mindig is akartam egy ilyet csinálni, de a hihetetlen árú konyhai eszközök, ilyen-olyan EU-s szabványok és persze a Kft alapítás mind-mind az ellen szólt, hogy én egy ilyen vállalkozásba fogjak, pedig milyen jó érzés lett volna a magamfajta arcokat etetni napi szinten, akik végre megértik a táplálkozás lényegét, nem fognak hülye és érthetetlen szavakkal jönni, ha meg kell határozni, hogy jó volt-e amit ettek, vagy sem, hanem betolnak mindent és a végén azt mondják, hogy "Na, ez király volt". A kijózanodás után jobban szemügyre vettem a papírt, így találkoztam először a GymFood-dal mint márkanévvel és fogalommal. Gyorsan vissza az irodába, www.gymfood.hu, lássuk, hogy mi terem itt egy gyúrósnak.

gymfood.jpg

Az oldalról kétféleképpen lehet rendelni: Ha a szó szerint válogatós típus vagy, akkor összeállíthatod a saját menüidet vagy egyszeri étkezéseidet (az életeknek külön szekciója van: fehérjeforrások, szénhidrátok, levesek/saláták, teljes ételek, italok/desszertek), ha sorsra és a GymFood által kiszámolt kalóriákra akarsz hagyatkozni, akkor 3-féle heti menüből is választhatsz (Light, Builder és Fitness menü). Mivel rengeteget főzök és ezzel nagyon sok időm el is megy, ezért egyből a Builder menü lett a legszimpatikusabb, ami napi 5 étkezést foglal magában, a reggelitől egészen a vacsoráig (magában foglalva a tízórait, ebédet és uzsonnát is). Aki matematika fan, annak jól jöhet az infó, hogy a builder menü összesen 3200 kalóriát tartalmaz, az egyedileg választható ételeknél pedig nem csak a kalóriaértékeket, de a szénhidrát, fehérje és zsírtartalmat is megnézhetitek grammra pontosan. Nem volt más hátra, mint a rendelés leadása, ami pikk-pakk megtörtént, így hát hétfőn már csak annyit kellett tennem, hogy türelmesen várok. A vasárnap este, ami általában főzéssel szokott eltelni pedig olyan jó volt, mert végre nem a konyhában kellett töltenem :)

Elérkezett a hétfő és 12 órakor befutott a kiszállító Hölgy egy hatalmas szatyorral. Mondanom sem kell, hogy már kopogott a szemem az éhségtől, úgyhogy úgy vetettem rá magam a csomagra, mintha legalább szombat óta nem ettem volna (egy reggeli azért lement még 8 óra körül, biztos, ami biztos).

A csomagban szépen össze volt készítve az egész napi menü, mindenre gondosan ráírva, hogy mikor célszerű elfogyasztani. Ezer éve benne vagyok a kajarendelő-fogyasztók táborában, úgyhogy láttam én már mindent és nyugton állíthatom, hogy a GymFood kajái a dobozban is teljesen jól és étvágygerjesztően néznek ki :)

20140908_120914.jpg

20140908_121046.jpg

A dobozok egyébként nem kicsik és a madártávlati fénykép se tévesszen meg senkit, a főételek dobozai dupla magasak, mint a megszokott kifőzdés dobozok, úgyhogy nem kicsi adagokról beszélünk! Az evésnek természetesen egyből nekiálltam és bár már 2,5 órája túl vagyok az ebéden, még most is elég nehezen jönnek a szavak, annyira rajtam van még a kajakóma :) (a cikk megfelelő bekezdéseit az ételek elfogyasztása után írtam, hogy még frissek legyenek az emlékek).

A reggeli

Reggeliként Pikáns kaszinótojást kaptam, bébisaláta ágyon. Aki ismer jól tudja, hogy ilyen fogások előtt előszeretettel szoktam hangoztatni, hogy "Nem vagyok én nyúl, hogy ilyet egyek", itt mégis azt diktálta az elhivatottság, hogy ezt bizony le kell gyűrni. A salátákról plusz rossz emlékem, amikor recseg-ropog az ember foga alatt a rendelős "salik" pedig amúgy is össze szoktak már esni mire kihozzák őket és inkább hasonlítanak valami szaunázott zöld pacára, mintsem salátára. Ezzel viszont nem volt gond, sőt, a tojással kimondottan összhangban volt és minőségre is tényleg azt az érzést keltette, mintha most szedtem volna Nagymamám kertjéből. Ha azt mondanám, hogy ízlett, akkor hazudnék (Jim Carrey egyik mondása az, hogy "Örülök, hogy nem szeretem az uborkát, mert ha szeretném, akkor megenném, pedig utálom"), de nagyon könnyen elfogyasztottam és nagyon jól esett, szóval nyugodt szívvel mondhatom, hogy az első GymFood-os reggelim kimondottan üdítő és finom volt és őszintén örülnék, ha minden nap ilyet ehetnék, de az elkészítéséhez nem passzoló lustaságom ennek mindig gátat fog szabni.

20140908_121707.jpg
Pikáns kaszinótojás bébisaláta ágyon

 

A tízórai

A tízórai már a fentebb írt vaskos dobozban érkezett. 3 szelet grillezett csirkemell, spagettivel és sajttal. Az előző mondatomban van egy trükk, a hasáb végén ki is derül, hogy miaz, addig beszéljünk a kajáról. A hús nagyon jó állagúra sikerült, se nem túl száraz, se nem túl nedves, a spagettivel (durum) és az azon lévő parmezánnal tök jól kiegészítették egymást. Ilyen kombinációban egyébként még sosem ettem, a húsokhoz általában rizst készítek és ha mégis spagettivel eszem, akkor valami szószt akarva-akaratlanul és készítek hozzá, de így is nagyon finom volt. A fentebb írt csavar viszont most jön: elfogyasztás után olvastam csak, hogy mit is ettem valójában és hát kiderült, hogy: Grillezett pulykamell parmezános durumspagettivel volt a tízórai, amit én simán csirkemellként fogyasztottam el. A vicc az egészben, hogy a pulykamellet nem nagyon szeretem, igazából meg sem szoktam enni ha véletlenül elém kerül és persze 20 méterről kiszúrom egyből, ha valamiben az van, itt viszont komolyan nem vettem észre és csak utólag jutott a tudomásomra, hogy mi is volt ez. Ügyes, nagyon ügyes ;) Ami még hozzá tartozik ehhez, hogy borzasztóan nagy adagot hoztak belőle. A képen látható tányér átmérője 27 centi és erre is csak púposan sikerült felpakolnom a tésztát. Azért kitettem magamért és sikerült lebírkózni, de nem csodálkozom azon, hogy még most is kómában vagyok tőle.

20140908_122816.jpg
Grillezett pulykamell parmezános durumspagettivel

 

Az ebéd

Bár nem ebédként, hanem uzsonnaként érkezett, a pulykamelles "betárazás" után én mégis előbbre hoztam a listában, mert úgy éreztem, hogy inkább egy levesre vágyom. Így került a tányérba a Sült fokhagymakrémleves puffasztott rizzsel, ami nagyon finomra sikerült és bár egy 15 nm-es irodában ülünk ketten, mégsem hangzott el az a kérdés, hogy "Te valami fokhagymásat eszel?" Kicsit bánom, hogy nem uzsonnára ettem, mert így belegondolva tényleg tökéletes délutáni frissítő és a katabolizmust azonnal a pálya szélére küldő étel.

20140908_142658.jpg
Sült fokhagymakrémleves puffasztott rizzsel

 

Az uzsonna

Uzsonnára Grillezett padlizsános francia tönkölytorta volt a fogás. Bevallom, ölni tudtam volna valami édesért, de ezt a vágyamat tökéletesen lenyomta ez a torta, aminek tisztára pités jellegű volt a tésztája, olyan, amit Mama csinál, csak Ő darált almával szórja meg a tetejét és persze jó sok cukorral. A padlizsán nagyon jól működött ebben a tortában, finom, krémes "feltétet" adott neki és a vége felé járva már egyáltalán nem kívántam az édességet sem :)

20140908_162651.jpg

Grillezett padlizsános francia tönkölytorta

A vacsora

Őszintén bevallom nagyon régen ettem ennyit, pedig jól odaszoktam magam tenni a tömegelős időszakokban. A vacsora dobozára már csak pihegve tudtam nézni és kellett jó pár órát várnom a tönkölytorta után, hogy érezzek akkora fokú éhséget, hogy jóízűen neki tudjak esni a "Bazsalikomos, olivás csirkemellsteak, paradicsomos barnarizzsel" kombónak, ami egyébként nagyon finomra sikerült és itt már tényleg nem csaptam be magam, a pulykamell-csirkemell dologgal :) A paradicsom és bazsalikom nagyon jól illik a rizshez, nem is értem, hogy miért nem nekem jutott eszembe ez a társítás, az olivabogyónál pedig felkapja az ember a fejét, hiszen itt jön a képbe a tudomány és a napi zsír adag is, amire a GymFood-nál nagyon jól odafigyelnek - velünk ellentétben. A képhez pedig még annyi infó, hogy csak a rizs fele került a tányérra, mert csak ennyi fért rá, úgyhogy elképzelhetitek, hogy milyen emberesre sikerült a vacsorám... :)

20140908_164315.jpg

Bazsalikomos, olivás csirkemellsteak, paradicsomos barnarizzsel

 

Amikor elfogadtam a GymFood "kihívását", azt hittem, hogy egy sétagalopp lesz, megúszom az esti főzőcskéket, napközben jól belapátolok, aztán estére még marad annyi hely bennem, hogy lemegy némi csalós kaja, vagy fehérje-zabkorpa kombó, amit mostanság desszertként nyomok, ha valami édesre vágyom. De nem, már most tudom, hogy ez nem fog összejönni, képtelenség. Tele vagyok, mint a déli busz, jobbnál jobb kajákkal. Érzem, hogy az estém és az éjszakám emésztéssel fog telni, a testem és a gyomrom pedig felkészül a holnapi napra, ahol ismét egy kihívás vár. Man Vs. Food, ahogy a Spektrumon ment és ma majdnem a kaja győzött, oda kell figyelnem jobban, keményebben. A GymFood-nak hála most már nem csak a teremben megy a harc, hanem az ebédlőasztalnál is. Ma reggel 95 kilóval ébredtem, ha letelik a hét ismét mérlegelek egyet, kíváncsi leszek, hogy a nem túl sok idő alatt mennyire sikerül gyarapodni. Holnap ismét jelentkezünk az aznapi küzdelemmel és addig is drukkoljatok! :)