Ugrás a tartalomhoz
sze. 11. 2014

GymFood Week: Csirkeszárnyas csütörtök

Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Az embernek még az étvágya is elmegy ebben az időben, szerencsére az elmúlt három napban annyira megbokrosodott az emésztésem, hogy még 100 mm csapadék sem tudta elvenni az evési hajlamaimat. A GymFood Builder menüje már 10 órakor megérkezett, úgyhogy hamar hozzá tudtam látni :) Előzetesen megnézve az "étlapot" csupa újdonsággal találkoztam, tényleg élmény ez a hét, sosem ettem még ugyan azt. A GymFood nélküli heteim pedig nem szólnak soha másról, mint a csirkemellről és a rizsről. Hál' Istennek ez a hét nem ilyen. No de lássuk a csütörtököt!

20140911_105841.jpg

20140911_105951.jpg

 

A reggeli

Olivás cukkinisaláta főtt tojással. Megnövelt tojásadaggal érkezett a reggeli benne a kedvenc zöldségemmel: a cukkinivel. Én mindig szétpároltam, grilleztem, vagy sütöttem, ebben viszont nyersen érkezett és így még nem ettem soha. Nagyon finom és könnyed volt, az olíva pedig tökre feldobta, nem gondoltam, hogy ezzel is lehet ízesíteni. A héti menükből derült ki számomra igazán, hogy igen is érdemes kísérletezni és a legjobb hely, ahonnan lehet ötleteket meríteni a GymFood menü :) Nem is írok hát többet a többi összetevőről, ezek amúgy is szuper titkosak szoktak lenni :P

20140911_110431.jpg

Olivás cukkinisaláta főtt tojással

A tízórai

Hortobágyi zabpalacsinta. Ez az az étel, amit tegnap óta vártam. Imádom a "hortobágyit", de sose jut eszembe, hogy létezik így mindig örülök, hogy szembe jön velem. Őszinte leszek: Ez a hortobágyi nem volt más, mint a többi, zab ide vagy oda. Tökéletes, nagymamás, éttermes ízvilágú volt, amit még olyanok is nagy slanggal nyomnak be, akiket bármilyen fitness kaja látványától kiver a víz. Nagyon finom szósz, tökéletesen fűszerezett, pástétom-jellegű töltelék a palacsinta pedig... ha nem tudom előre, hogy zabból van, sosem jövök rá, hogy mi alkotja az alapját. Vagyis de, végig azt hittem volna, hogy ez az alap, lisztes palacsinta. Nem tudom, hogy Gym-éknél szokott-e ilyen palacsintatésztából készült desszert lenni, de a tegnapi erdeigyümölcsös-túrós megoldással telitalálat lehet. Főleg, ha tudnak rá szerkeszteni egy szénhidrátszegény csokiöntetet is :)

20140911_130656.jpg

Hortobágyi zabpalacsinta

Az ebéd

Vargányával töltött csirkemell sajtmártással hajdinával. Előre le kell szögeznem, hogy a sajtmártás nem tartozik a kedvenceim közé, mert nagyon nyúlós, nagyon gejl szokott lenni és csak úgy röpködnek a zsírok grammjai, ha elém teszik. Az ebédemnek viszont nem volt ilyen érzete, nagyon könnyed és finom volt és pont annyi sajt volt benne, ami nem viszi el az émelyítően sajtos irányba. A csirkemellek finom puhára voltak sütve, olyan igazi omlósra, a vargánya pedig még friss, roppanós volt bennük és nagyon jól passzolt a sokféle összetevőből álló ételhez. A gombát személy szerint mindig a végletekig párolom, így szeretem, így ettük mindig és mivel gyakorlatilag emészthetetlen a szervezet számára, ezért teljesen mindegy, hogy milyen formában küldi be az ember, mégis jól esett így, főleg, hogy végre nem csiperkét ettem, amit valljuk be, hogy gombafogyasztásunk szinte 99%-át teszi ki. A hajdinából az amúgy sem kevés csirkemell mellé rengeteget pakoltak, nem is tudtam megenni az összeset, de akinek nagy kedvence ez a köret, az biztos, hogy el fog tudni bánni ezzel is :)

20140911_161528.jpg

Vargányával töltött csirkemell sajtmártással hajdinával

Az uzsonna

Kukoricakrémleves tönköly ropogóssal. Finom, krémes, kukoricás, a kukoricaleves minden gyermekbetegsége nélkül. Szokás ugyanis, hogy nem pürésítik, vagy turmixolják rendesen az éttermekben, hanem úgy kapod, hogy tele van a kukorica héjával. Persze nem lehet elvárni, hogy meghámozzák, mégis rossz, ha úgy kell megenni, hogy közben dirib-darabok úszkálnak az ember szájában. Ebben a levesben nyomokban sem volt héj, legalábbis érzékelhető méretben (már tudom, hogy mennyire odafigyelnek a GymFood-nál, de gondolom azért kukoricát Ők sem hámoznak :)) ). Az ízesítése remek volt, bár én egy kis sót tettem volna még bele, ha van kéznél. Igen, a só, erre térjünk ki egy kicsit a GymFood-dal kapcsolatban. Azt vettem észre, hogy Ők nem igazán sóznak. Ez tök jó hír a fitness rajongóinak és tök rossz az átlag magyarnak. A hét elején még furcsálltam ezt, kicsit érdekes is volt így só nélkül enni, hiszen a só egy tökéletes ízfokozó, viszont így a negyedik napra már megszokták az ízlelőbimbóim és képes vagyok anélkül is ízeket érezni, hogy azok bulldózerként robbannának a számba. Persze aki akarja megsózhatja ezeket az ételeket is, de fölösleges. 2-3 nap alatt meg lehet szokni, hogy nincsenek szétsózva, utána pedig kár hozzájuk nyúlni ilyen téren és rombolni a szervezetet. Igazából a hiba bennünk és főleg bennem van, most jöttem rá igazán, hogy mennyire bőségesen sóztam mindent eddig, pedig nem kellett volna.

20140911_113227.jpg

Kukoricakrémleves tönköly ropogóssal

A vacsora

Zabpehelyben sült csirkeszárny részek édes, chili mártással. Chilis-mézes csirkeszárny, egyszerűen imádom és bármennyire is szimpla étel, sehol sem csinálják ugyan úgy. A zabpehelytől mint körettől kicsit elborzadtam első ránézésre, nekem a zab kicsit megfoghatatlan étel. Tudom, hogy fontos, rostokban gazdag, nagyon értékes szénhidrátokat tartalmaz, de borzasztó nehéz enni, mert száraz, ha az ember felönti valamivel, akkor megdagad, de akkor is nehéz rágni, szóval olyan, amit nem eszik minden nap szívesen az ember. A tegnapi desszertben tök jó állagban volt, így "szeletelve" még nem láttam, a mai vacsorában pedig egyszerűen annyira jól mutatott, hogy összefolyt a nyál a számban tőle azonnal. Az íze pedig... Így mézzel és chilivel elkészítve (gyanítom, hogy egy kis pirításnak is alávetették) baromi jól működik, kicsit megtartotta azt a száraz jellegét, de az édes és csípős külsővel teljesen új vizekre vitt. A csirkeszárnyak nagyon jól társulnak mellé, főleg, hogy ilyen finoman lettek átsütve (és nem megsütve, nagy különbség). Amellett, hogy borzasztó finom volt, ez az étel vitte el nálam a Nap Gasztro Újítása díjat is, úgyhogy bármikor szerepelne a menümben, ujjongva esnék neki, pláne, hogy a zöld és piros chilinek hála rendkívül étvágygerjesztően néz ki :) A chili-re visszatérve pedig: pikáns lett és csak minimálisan csípős, úgyhogy akik nagyon érzékenyek a kapszaicin-re (mint pl. én), azok sem fognak tőle lefőni, mint a kávé :)

20140911_165750.jpg

Zabpehelyben sült csirkeszárny részek édes, chili mártással

süti beállítások módosítása