Nemrégiben ismét felkapottá vált - most például a mirror.co.uk oldalán és a news.com honlapon - a belga bikák rendkívüli izomzata. A két hírközlő portál, a genetikai mutáción kívül a szteroidos kezelést is szóba hozta ezzel a páratlan izomtömeggel. A mai posztunkban ezért arra keressük a választ, hogy vajon tényleg szteroidos injekcióval szúrják tenyészállataikat a gazdák, vagy inkább egy tökéletesített húsmarha mutációról van szó. Azt viszont utánajárás nélkül is megtudtuk, hogy a laikus emberek szemében a nagy izomtömeg nem csak az emberszabásúaknál egyenlő azonnal a szteroidhasználattal, hanem szegény szarvasmarháknál is.

Alapvetően már 1970-ben felfedezték a fehér-kék belga (továbbiakban: fkb) genetikai értékét. Ezt követően pedig beültetésre kerültek az első fkb embriók, melyekkel később különböző keresztezéseket végeztek. Mivel megnőtt a kereslet az efféle húsmarhákra, ezért 1994-től Magyarország is elkezdte importálni Belgiumból a csúcsgenetikájú embriókat.

Nem génmanipuláció

A fajtakeresztezések és csúcsgenetikájú spermiumok kutatását két mesterséges megtermékenyítő központban végezték, természetesen Belgiumban, ahol a kiváló minőségű belgiumi vonalat képviselő tenyészbikák termeltek spermákat. E szerint a fkb culard típusú legizmoltabb húsmarha (szteroid bika), valószínűleg” nem génmanipuláció eredménye, hanem az 50 éves ún. fenotípusos szelekció eredményéé.

A culard jellemzői

A mai fkb bikák már 30%-al húsosabbak és 50%-al kevesebb faggyút tartalmaznak, mint a száz évvel ezelőtti elődjük. Az fkb duplafarú (kettősen izmolt fajta) sajátossgát a miosztatin gén eltávolítása vagy blokkolása eredményezte. (Hogy ez mennyire mondd ellent az előző bekezdésben foglaltakkal, miszerint nem génmanipulációról van szó, azt egy testépítő és fitness blogon nem fírtatnám tovább). Az emiatt létrejövő extra súlygyarapodás miatt viszont előfordul, hogy az állat bőre megreped, nem tud az extra húsnövekedéssel lépést tartani. Nem csoda hát, hogy az ezekből nyert és kombinált spermiumok egy még izmoltabb egyedet szültek, a culardot. E fajta szaporításáról érdemes tudni, hogy kizárólag mesterséges úton történik, hiszen a több mint 1 tonnára „kigyúrt” bikák súlyát nem élné túl a tehén.  

Miosztatin gátlás utáni izmos egerek

Az első culard állatokról egyábként Német és Olaszországban számoltak be, azonban akkoriban és most sem szívesen tartanak efféle marhákat, kényességük és betegség érzékenységük miatt (tüdő és légúti megbetegedések, szívelégtelenség). Persze ilyen zsír vagy faggyúszázalék mellett ez csöppet sem meglepő, mint ahogyan most már az sem, hogy miért néznek ki így ezek a bikák.